"Szülőföldem, Szalonta,
             Nem szült engem szalonba':
    Azért vágyom naponta
          Kunyhóba és vadonba."  

 (Arany János)

  1955 április 4-én születtem Nagyszalontán.

 Szülővárosom mindig is a szívem csücske marad, bár egyre kevesebbet járok "haza". 

Az oldalon megpróbálom bemutatni ezt a partiumi kisvárost,

hátha te is - kedves látogató - kedvet kapsz a megismeréséhez és

ha még nem jártál ott, szánsz rá néhány órát, hogy körül nézz.

http://ekladata.com/AEkeDjQ2joiCpTMB2iHCivKLor8/Nagyszalonta-Honvagy.wmv-1.flv 

Nagyszalonta

Nagyszalonta - látkép a múltból

 Az 1332. és 1335. évi pápai tizedjegyzékekben már szerepel a település.

A XVI. századig a Toldi család tulajdona volt. 1556-tól az erdélyi fejedelemséghez tartozott.

1598-ban a Várad alól visszavonuló töröksereg kiirtotta lakosságát.

Nyolc éven át kihalt romhalmaz volt, majd 300 köleséri hajdú telepedett le,

akik Toldi Györgytől 1625-ben meg isvásárolták a területet, 1000 tallérért.

A hajdúk Szalonta várát 1620-ba kezdték építeni. Ennek őrtornya volt az úgynevezett Csonka-torony.

I.Rákóczi György segítségével a várat 1636-ban befejezték.

A török újabb támadásakor a vár nagy része romba dőlt, a lakosság elmenekült.

Újabb 43 évig lakatlanná vált a vidék és csak 1695 után kezdett újra benépesülni.

A XVIII. században kb. 200 magyar nemesi család lakott itt. 

Esti fényben a Csonka torony és az Arany "palota"...

 A Csonka torony és az Arany "palota" nappal

Nagyszalonta a Partium Kapuja, ha Erdélyben jársz látogass el oda!

Nagyszalonta híres város ott született Arany János, Zilahi Lajos, Sinka István, Kulin György

(és még sokan mások)!

a múzeum 

Itt született:

1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes
1755. december 21-én Földi János orvos, költő
1815. május 8-án Lovassy László jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője;
1817. március 2-án Arany János költő;
1927. március 26.-án Balla Ernő műfordító, irodalomkutató;
1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya sírján a magyar irodalomegyik legszebb sírverse olvasható.
1844-ben Arany László költő, író, műfordító;
1844. február 22-én Kornya Mihály, a magyar baptizmus atyja;
1886. augusztus 2-án Kovács Béla magyar-latin szakos pedagógus, magyar költő, magyar irodalomtörténész.
1889. szeptember 7-én Kiss Ferenc Kossuth díjas orvosprofesszor, a Szentágothai-Kiss Anatómiai Atlasz egyik szerzője, a budapesti Anatómiai Intézet Igazgatója (1935–1961 között)
1891-ben Zilahy Lajos író;
1897-ben Sinka István költő;
1905-ben Kulin György csillagász.
1911-ben Kovács Kálmán matematikus;
1923-ban Gábor Ferenc költő;
1927-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrász, Arany János nagyszalontai bronzszobrának alkotója (1991)
1934. december 23-án Kósa Ferenc magyar nyelvész
1952. május 10-én Kovács Sándor tanár, ifjúsági író
1954. július 5-én Kósa-Kiss Attila meteorológus és csillagász.

Arany múzeum a Csonka toronyban - látkép

Arany János - Szülőföldemhez

Én kis hazám a nagy hazában,
Szalonta, vedd ez énekem!
- - - - - - - - - - - - - - -
Te a meleg szív vagy nekem!
(1865 körül) 

Nagyszalonta leghíresebb szülötte Arany János (1817-1882), a magyar irodalom - Petőfi Sándor mellett - legkiemelkedőbb és legismertebb alakja. Az Arany-emlékmúzeum a Csonka-toronyban, a hajdani vár egyetlen maradványában van. Szobra a torony bejárata felett látható. Az Arany-emlékeket a szalontai református gimnázium egyik szobájában őrizték, amíg 1899. augusztus 20-án fia, Arany László kezdeményezésére meg nem nyitották a múzeumot. 

Ez a kisváros ilyenkor, télen is gyönyörű. Ennek bizonyítására íme néhány fénykép:

Arany János szobra a hóban

A békás kút 

A Csonka torony és az Aranypalota, ahogy a téli parkból látszik

A Kossuth szobor is "hóbundát" kapott

A református templom télen

A minap olvasgattam az interneten és véletlenül akadtam rá egy Bordás László füzetre,

melyet unokája Dr. Oláh-Gál Róbert és dédunokája Oláh-Gál Gyopár tettek közzé.

Ezen a síremléken olvasható a magyar irodalom legszebb sírverse

Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi utakon:
Egy lőn, közös, szent vigaszunk:
A LÉLEK ÉL: találkozunk!

                                                                          (Arany János)

Akik nekem a legjobban hiányoznak... 

Kicsit morbidnak tűnhet, de szívesen olvasgattam a régi temetőkről, ha téged is érdekel itt elolvashatod.

Szülővárosom is Ünnepi díszbe öltözött